Ikrek

Tessa de Loo regénye 7 pontos.
 Az alapsztori az, hogy egy ikerpárt elszakítanak egymástól 6 éves korukban, és 71 évesen öregasszonyként találkoznak Spában, hogy kúrálják magukat. Mivel teljesen más környezetben szocializálódtak, nehezen találják meg a közös hangot. A II. világháborút ellentétes oldalon élik meg: Anna Németországban, Lotte Hollandiában.

Testvéri kötelék

A könyv egyik kulcskérdése, hogy elszakítható-e a testvéri kötelék? Ikreknél szorosabb testvéri viszony nincs nagyon. Mégis, ha elszakítjuk őket egymástól, más a szocializációs közeg, akkor mi történik? A sok évtizedes elszakítottság már önmagában szakadékokat teremt, amit nehéz betemetni. Főleg, ha még közbeszól egy nagy háború, amit az ellentétes oldalon élnek meg főhőseink. Ilyen körülmények között meghalljuk-e a másik szavát, vagy csak a magunk igazságát szajkózzuk?

A regényben markánsan megjelenik a német nép kollektív bűnössége is. Hogyan engedhette a nép, hogy Hitler ilyen hatalomhoz jusson? Miért nem lázadtak fel? Érdekesek a válaszok, amiket erre Anna ad. Csak a németek hibáztak? Mit csinált közben Európa? Visszaköszön a szocialista eszméktől való félelem is.

A könyv több idősíkon és helyszínen mozog. A lányok felváltva mesélik el életük történetét.

Megértés

Számomra a regény fő mondanivalója a megértés fogalmának a körbejárása volt. Meg tudjuk-e igazán érteni a másikat? Ami még nehezebb: ki tudjuk-e ezt őszintén mondani. Erre a nagy igazságra döbben rá kicsit későn Lotte. Emberi kapcsolataink egyik alapköve az empátia. Ennek hiányában szétesnek még az ilyen szoros rokoni kötelékek is. Készek vagyunk a megbocsátásra, megértésre, elfogadásra; egyszóval a szeretetre ebben az egyre ridegebb világban? Sajnos nagyon aktuálisak ezek a kérdések napjainkban is.