2015. július 1., szerda

Felfelé folyik, hátrafelé lejt

Julian Barnes regénye 7 pontos. Második könyvének elolvasása után megállapíthatom, hogy ez a férfi jó író. Mindig kellemes meglepetéseket okoz!
A könyv már a címével is elbűvölt és töprengésre késztetett. A tartalma pedig! Visszaemlékezés, lelkiismeret-furdalás, felelősség. Öngyilkosság, átok beteljesedése, szavaink, amelyek ártanak és gyilkolnak. Ez mind benne van e kis kötetben.
Nagyon elgondolkodtató volt számomra az átokról szóló rész. A narrátor nem hitt benne, mégis beteljesült. Így van ez a többi transzcendens dologgal is. Attól, hogy valaki nem hisz Istenben, ő még létezik. Attól, hogy ész nélkül oszt áldást és átkot, úgy, hogy hülyeségnek tartja, attól ez még működik. Néha csak évek múlva látjuk meg szavaink hatását, és akkor már hiába bánkódunk. Ennek ékes példáját tanulhattuk meg a könyvből.
Nagyon érdekes a barátság témája is. Barátok a diákok vagy vetélytársak? Mert jót ritkán kívántak egymásnak. El is szakadtak, talán éppen ezért, egymástól az évek során.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése