2018. február 24., szombat

Némaság

Endó Súszaku regénye 7 pontos számomra. 
A 17. században játszódó könyv igaz történeten alapul, olyan eseményekről, amiről nem nagyon hallunk itt Nyugaton. A keresztyénüldözés sajnos ma is nagyon aktuális téma. Megrendítő volt olvasni, hogy miket képes az ember kitalálni csak azért, hogy fájdalmat okozzon embertársának. A kínzás témaköre mindig is fájdalmas. Persze a másik oldalról is szemlélhetjük: mennyire hagyjuk kitenni magunkat idegen hatásoknak? A saját identitásunk megőrzése csak a teljes elzárkózással megy, mint a sógunátus idején Japánban? Ez is nagyon aktuális téma.

Árulás


Az egyik alapkérdése a könyvnek az árulás, a megtagadás. A főszereplő morfondírozásának egyik alaptémája Jézus és Júdás kapcsolata. Miért választotta ki, ha tudta, hogy el fogja árulni? Ha szerette, miért hagyta az öngyilkosságba menekülni?Júdást miért nem menti meg Jézus? Persze ez már több műben is felmerült. (pl: a Jézus Krisztus szupersztár c. rockoperában, ahol Júdás szemszögéből látjuk az eseményeket). Szerintem ez is egy olyan téma, amit nagyon emberi szemszögből nézünk, pedig az isteni szemlélet teljesen más. Ő tiszteletben tartja a döntéseinket. Erről szól a szabad akarat. A főhősnek is van egy saját árulója, akivel végig kapcsolatban van, és az érzelmek teljes skáláját végigéli vele kapcsolatban. Megbocsátható-e az árulás?

Mi a misszió lényege?

A másik alaptémája a könyvnek az, hogy mi is a misszió célja? A misszionáriusok csak bajt hoznak a japánokra? Hiszen sokszor őket kínozzák azért, hogy megtörjék a portugálokat. 
"...azért érkezett erre a szigetre, hogy az életét áldozza másokért. Ám valójában mások haltak meg sorra őérte. "
182. old. 


Persze nem érte, hanem a hitükért haltak meg. De a japánok ugyanabban az Istenben hisznek, mint az európaiak? Vagy csak egy saját hitükre formált elképzelt istenben? Itt jön a címbeli dilemma is: miért hallgat Isten? Miért marad néma? 
Persze a cím többértelmű, hiszen a tagadás után a főszereplőnk is némaságra van kárhoztatva, 30 évi magányra, szobafogságra, ahol már senki nem kíváncsi rá, a hitehagyott papra. Így célját sem éri el az ittléte , a misszionáriusi léte. Többet ér társának, Garrpének az önfeláldozása, amit kénytelen végignézni. Ezután hiába igazolja maga számára akárhogyan is a történteket. 
Protestáns szemmel talán túl élesen látom itt a katolikus merevséget, annak hibáit, ami végül is a bukáshoz vezet. 

Érdekes kérdés mindig a bátorság és a vakmerőség határa, a vértanúság kérdése. 

Két japán könyvet olvastam a közelmúltban, és mindkettőben fontos szerepet játszott Nagaszaki. Nem gondoltam, hogy ennyire meghatározó szerepe van az országban ennek a kikötővárosnak, de úgy látszik, nem hiába erre dobták az egyik atombombát az amerikaiak.
Mindenesetre sok elgondolkodni-valót hagyott számomra ez a könyv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése