2018. május 1., kedd

A szerzetes

Matthew Lewis regénye 7 pontos. A gótikus irodalom csúcsművének tartják. Való igaz, van itt minden, ami kell a borzongáshoz: szellemidézés, ördögűzés, mérgek, kínzások, katakombák, látszathalálok. Mégsem ezek miatt olyan félelmetes a légkör, hanem az emberi kegyetlenség, irgalmatlanság miatt. Itt még élesen elválnak a rossz és a jó szereplők, nincs átmenet, és ezért remény sincs.


Történet a történetben

Ahhoz képest, hogy milyen szövevényes a könyv, nagyon olvasmányos. Főleg, ha azt nézzük, hogy a 18. században íródott. Sok a történet a történetben, amik külön novelláknak, esetleg kisregényeknek is elmennének. Viszont nem veszítjük el közben a fonalat. A könyv szerkezete nagyon jól felépített. 
A helyszín Madrid. A zárda és a szerzetesrend a központi elem a katakombákkal kiemelve. A hátborzongató részek, a megoldások mind ezekben a rejtett járatokban találhatók. 

 Az író fantáziája határtalan. Jól érzékelteti az egyház visszásságait, az álszentséget, a hatalomvágyat. Ugyanakkor az érzelmek gótikus regényhez méltóan teljességgel véglegesek. Az önuralmat, a türelmet még hírből sem ismerik. 


Megváltás

A végére egyre izgalmasabb és letehetetlenebb a könyv. Az egyetlen jellemfejlődést a könyvben Ambrosio, a címszereplő képviseli, sajnos ő is negatív előjellel. Hogyan lesz a hiúság, a büszkeség a bűnök kiindulópontja? A szerzetes nagyon büszke magára az elején, hogy őt semmilyen bűn nem kísérti meg. Pedig nagyon könnyen rátalál a bűn útjára, ami egy meredek lejtő, és nincs rajta megállás. Kezdetben a lelkiismerete még tiltakozik a tanult rossz dolgok ellen, de aztán, miután mindig elhallgattatja, már csak a haláltól való rettegése marad, mint visszatartó erő. A végén szinte megsajnálja az ember, amikor lepaktál az Ördöggel, és azt hiszi, hogy majd őt is átvághatja.
 Itt azért eszembe jut a kérdés, hogy meddig tart a kegyelem? Ha az utolsó pillanatban őszintén megbánná a bűneit, akkor Isten megbocsátana? Persze Lucifer ezt tagadja, de szerintem lenne rá esélye, csakhogy addigra már annyira kemény a szíve, hogy ez akadályozza a  kegyelem kérését. Az Ördögről pedig tudjuk, hogy gyűlöli a saját szolgáit, és el is bánik brutálisan főhősünkkel.


Szereplők

Többi szereplő is nagyon érdekes. a két szerelmespár természetesen egy csomó próbán és küzdelmen megy keresztül a boldog a vég előtt. Persze ez csak másfél párra vonatkozik, hiszen Antonia meghal, de sebaj! Pár oldallal később Lorenzo talál magának más feleségnek valót. Ez azért nagyon ironikus.
Különben jellemző, hogy Lewis elbánik a nőkkel a könyvében. A legfőbb kísértő például nő. Matilda "viszi" bűnbe a főhőst álruhásan, majd egyre nyíltabban. A zárda főnöknője is kegyetlen, bigott nő, akiben nincs az irgalom szikrája sem. Antoniát és anyját meggyilkolják, Agnes nagyon megszenvedi az eseményeket. A férfiak pedig szinte csak siránkoznak és mesélnek. A véletlenek, balszerencsés fordulatok ellen nincs fegyverük. Egyszóval elég pipogyák.

A könyv mindenesetre fordulatos olvasmány az utolsó oldalakig.








Ikrek

Tessa de Loo regénye 7 pontos.
 Az alapsztori az, hogy egy ikerpárt elszakítanak egymástól 6 éves korukban, és 71 évesen öregasszonyként találkoznak Spában, hogy kúrálják magukat. Mivel teljesen más környezetben szocializálódtak, nehezen találják meg a közös hangot. A II. világháborút ellentétes oldalon élik meg: Anna Németországban, Lotte Hollandiában.

Testvéri kötelék


A könyv egyik kulcskérdése, hogy elszakítható-e a testvéri kötelék? Ikreknél szorosabb testvéri viszony nincs nagyon. Mégis, ha elszakítjuk őket egymástól, más a szocializációs közeg, akkor mi történik? A sok évtizedes elszakítottság már önmagában szakadékokat teremt, amit nehéz betemetni. Főleg, ha még közbeszól egy nagy háború, amit az ellentétes oldalon élnek meg főhőseink. Ilyen körülmények között meghalljuk-e a másik szavát, vagy csak a magunk igazságát szajkózzuk?
A regényben markánsan megjelenik a német nép kollektív bűnössége is. Hogyan engedhette a nép, hogy Hitler ilyen hatalomhoz jusson? Miért nem lázadtak fel? Érdekesek a válaszok, amiket erre Anna ad. Csak a németek hibáztak? Mit csinált közben Európa? Visszaköszön a szocialista eszméktől való félelem is.
A könyv több idősíkon és helyszínen mozog. A lányok felváltva mesélik el életük történetét.

Megértés

Számomra a regény fő mondanivalója a megértés fogalmának a körbejárása volt. Meg tudjuk-e igazán érteni a másikat? Ami még nehezebb: ki tudjuk-e ezt őszintén mondani. Erre a nagy igazságra döbben rá kicsit későn Lotte. Emberi kapcsolataink egyik alapköve az empátia. Ennek hiányában szétesnek még az ilyen szoros rokoni kötelékek is. Készek vagyunk a megbocsátásra, megértésre, elfogadásra; egyszóval a szeretetre ebben az egyre ridegebb világban? Sajnos nagyon aktuálisak ezek a kérdések napjainkban is.