Vadhattyúk

Jung Chang alapos, megrázó korrajza 8 pontos.
Nem mondhatnám, hogy ez egy gyorsan és könnyen elolvasható regény, de megéri a küzdelmet!
Lehet, hogy én vagyok műveletlen, de nem emlékszem, hogy akár a történelem szakon is foglalkoztunk volna Mao ce Tung diktatúrájával mélyebben. Csak annyira, hogy volt. De mindezekről a szörnyűségekről nem. Őszintén szólva a kulturális forradalmat sem értettem, mert a középiskolai tankönyv nem magyarázta el rendesen, hogy itt az elnevezés és a gyakorlat nem fedi egymást. Most erről is alapos képet kaptam.
Három generáció egymás mellett élése, egymás elfogadása, a súrlódások elsimítása. Itt tényleg nagyon máshogy éltek a generációk. Mégis, a szeretete megoldotta a gondokat.
A diktatúra leírása viszont szörnyű és hiteles. Az agymosás mértéke elképesztő. Nagyon tetszett a főszereplő rádöbbenése, hogy nem az különbözteti meg az embereket, hogy milyen hatalmi pozícióban vannak (hiszen ez, főleg egy diktatúrában, gyorsan változik), sem az, hogy milyen ideológiában hisznek, hanem az, hogy kegyetlenek, bosszúállók, vagy jóindulatúak. Ez alapján különböztethetünk meg jó és rossz embereket.
Felmerül az a kérdés is, hogy mennyit tud egy kívülálló a diktatúráról? A könyv még ma is be van tiltva Kínában.
Az apja nekem egy nagyon érdekes személyiség volt. Egy igazi idealista, aki nem tört meg, a lelkét nem adta el. Ezzel persze sokszor nehéz helyzetbe hozta a családját. Mi a jobb? A szeretetből való megalkuvás vagy a gerincesség megtartása súlyos áldozatok árán?

A Tigris asszonya

Nem szerepel a listán, de javasolnám a felvételét: 8 pontos.
Ez a tehetséges ifjú írónő olyan felejthetetlen történetekkel ajándékozott meg bennünket, mint a halhatatlan ember és a Tigris asszonya. Mindezt egy olyan történelmi háttérben, mint a világháború és Jugoszlávia felbomlása. Mennyire megviseli az embereket egy ország feldarabolódása, illetve mennyi problémát okoz az együttélés, a gyanakvás megszüntetésének képtelensége nemzedékeken keresztül! Az egyik fő helyszín egy falu, ahol a babonák még masszívan élnek, és ezek határozzák meg a lakók életét, egymáshoz való viszonyukat.
Nagyon jól és szívmelengetően ábrázolja Obreht a nagyapa és az elbeszélő viszonyát, az unoka nyomozását a nagyapja gyermekkora után, ami által még jobban meg akarja érteni az elhunyt szerettét. A regény nagy erőssége a jellemek ábrázolása és a színes életutak sokfélesége. 
A cselekmény sok szálon fut, amit megspékel némi mágikus realista vonulat.
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a kicsit misztikus könyveket!

Utcakölykök

Pier Paolo Pasolini regénye hosszas megfontolás után 7 pontot kap.
A téma egyáltalán nem szívderítő, de ez már a címből is sejthető. A II. világháború utáni Róma kemény terep egy gyerekekből álló bandának. A könyv ezen banda elfogyásáról szól: valaki meghal,többen börtönbe kerülnek, esetleg öngyilkosok lesznek. Az élet annyira megkeményíti őket, hogy minden empátia kihal belőlük. A halál, a kínzások, a megaláztatások nem érintik meg őket.
Kicsit olyan, mintha novellákat olvasnánk, szinte csak a szereplők, azon belül is a mindegyikben feltűnő Fürtös köti össze őket.
Nyomasztó emléket hagy maga után. Mivel valami benyomásom lesz a könyvről visszagondolva, ezért valószínűleg jól megírt műről van szó.
Mit akart vele üzenni az írója? Ez nem teljesen tiszta előttem.

Alamut

Vladimir Bartol sokrétű regénye megérdemli a 8 pontot.
Úgy indul, mint egy mese: három jóbarát elindul, hogy hatalmat és halhatatlanságot szerezzen. Mindegyik más utat választott: az egyik a már fennálló birodalom, a szeldzsukok legnagyobb tisztségét szerezte meg, a nagyvezéri címet, és az uralkodó helyett irányította a birodalmat: ő Nizam. A másik a tudományok, a matematika és a költészet által vált halhatatlanná: ő Omar Khajjam. A harmadik a rombolást válsztotta, ami a legkönnyebb útnak tűnik: ő Hasszán, akiről ez a könyv szól. És ez már a véres valóság, a megvalósult történelem.
Khajjamról szól a Szamarkand c. könyv, amiről már írtam a blogban néhány lappal ezelőtt. A tények nem mindig fedték egymást ezzel a művel, így nem mindig tudtam eldönteni, hogy mi is történt valójában.
Alamut irányítása, egy anarchista iszlám szekta létrehozása, híveinek fanatizálásáról szól ez a mű, és annak ellenére, hogy a 11. században játszódik, nagyon aktuális.
Van az a mondás, hogy szerelemben és haborúban minden eszköz megengedett. Valóban így van ez? Ebben a műben hangsúlyosan jelenik meg ez a probléma: becsaphatjuk saját híveinket, katonáinkat a cél érdekében? Mindent és mindenkit kihasználhatunk? A politika milyen fondorlatokon, sokszor milyen apró nüanszokon múlik!
A hatalom elérésével azonban mit kezdünk vele? Hasszán is csak kiüresedést tapasztalt, amint eléri célját azon az áron, hogy a hozzá leközelebb állókat ő maga küldi a halálba, és szinte senki nem marad a közelében, akivel megoszthatná gondolatait, hiszen hívei prófétaként, szinte félistenként tisztelik.
Mindez csak egy kis ízelítő a gazdag tartalomból. Ajánlom minden történelemszeretőnek, és azoknak is, akik csak nyitott szemmel járnak ebben a mai világban, mert hátborzongatóan aktuális ez az 1938-ban megjelent remekmű!

A mansfieldi kastély

Jane Austen regénye 7 pontos.
Az írónő hősnői közül Fanny a legelbűvölőbb, akinek erkölcsi tartása végül elnyeri a méltó jutalmát. Befogadott, megtűrt személy,akit mindenki kihasznál, de aki jól látja a környezetében élő emberek hibáit és erényeit. Méltó párja csak Edmund lehet.
A könyvbeli események csendesen csordogálnak iróniával fűszerezve.

A cár őrültje

Jaan Kross elgondolkoztató történelmi regénye 7,5 pontos.
Az észtek történelmét idézi meg az oroszok uralma alatt a 19. században. Ez az észt nemzeti ébredés időszaka.
A főszereplő Timotheus őrült vagy csak vakmerő, amikor a cárnak petíciót ír? Börtön, majd besúgók általi otthoni rabság. Az igazság mindenképpen napvilágra kell, hogy kerüljön? Mindegy, hogy mi az ára? Feltehetjük-e tétnek családunk biztonságát? Timo halála: öngyilkosság, baleset vagy gyilkosság?
Az elbeszélő a sógora, aki naplót ír. Valóban létezik ez a napló, vagy csak Kross kitalálása? Szerintem az előbbi.
Felelősségünk-e figyelmeztetni a zsarnokokat? Erről Zimányi József jutott eszembe, aki Sztálinnak írt levelet, ezért Szibériába került. Erről szól a könyve: Tűzoszlopoddal a jéghegyek között.
Mindenesetre az észt történelmet is megismertem egy kicsit jobban.

Szamarkand

Amin Maalouf könyve nincs fenn a listán, de miért ne lehetne? Nálam 8 pontos.
2002-ben kaptam az egyik barátnőmtől ezt a regényt, most 13 évvel később sikerült elolvasnom. Miért nem szántam rá magam előbb? Mindenesetre most nagyon tetszett.

A regény első fele, ami a 11. században játszódik, és Omar Khajjám életének egy részét mutatja be, szerintem egy hangyányival színvonalasabb, de a 19. sz. végi demokratikus Irán kialakulása is nagyon érdekes, illetve a Szamarkandi kézirat utáni kutatás is izgalmas. Egyes könyvek életútja igencsak regényes!

Nagyon ügyesen mutatja be a két főszereplő életútjának a hasonlóságát, pedig közben 800 év telt el: szerelmüket, elvesztésüket, a politikába való beleszólásukat, illetve belesodródásukat, barátaik iránti hűséget stb. Megállapítható, hogy semelyik korban nem egy életbiztosítás élni!

Nagy erénye a műnek, hogy közel hozza az emberhez ezt a nem nagyon ismert kort és tájat.