Az órák

Michael Cunningham regénye most sokat mondott nekem, ezért megérdemli a 8 pontot.
Néhány sarokpontra/fogalomra hegyeztem ki a mondanivalókat:

1. órák: maga a cím is elgondolkodtató. Miért ez? Kicsit párhuzamot érzek Virginia Woolf egy másik művének a címével, a Napokkal, de lehet, hogy ez csak belemagyarázás. Mind a három nőnél, a három idősíkban egy nap, néhány óra történéseit figyelhetjük meg, ám ezek fontos időpontok. Itt történnek a döntések: hogyan tovább? Élet és halál lehetőségei, mindenkinél felmerül az öngyilkosság, vagy a túlélés és a tovább élés a rosszabb választás? 
2. sárga: az egész művet ez a szín befolyásolja, és főleg negatív értelemben. A sárga rózsa, ami mégsem áll jól az asztalon, amit többen is hoznak. A különböző árnyalatok, amik nem divatosak, nem állnak jól, de kínos megmondani a másiknak, a tárgyak, a falak színei, amik öregesek és lehangolók stb. 
3. Öngyilkosság vagy továbbélés? Két öngyilkosság is történik, de mindenkinek a fejében megfordul. Akik túlélik, azok is elszakadnak a szeretteiktől, magányosak lesznek. Viszont példák is lehetnek, amit utánozni kell? A szeretet megélésének és kimutatásának a képtelensége, a tönkrement életek, mert bizonyos órában rosszul döntöttek. Vajon a válaszút másik részén jobb lett volna?
4. leszbikusság, melegség: a választások egy része erről szól. Aki e mellett dönt, az sem boldog, viszont aki ellenében, az is magányos. Talán nem is a hetero és a homo a fő kérdés, hanem az igazi életút megtalálásának képtelensége, a feladatunkra való rácsodálkozás és megértés, majd a végrehajtás hiánya.
5. Alkotói folyamat: a könyv a könyvben tipikus esete. Mrs. Dalloway c. könyv kitalálása és megírása és annak a hatásai az olvasóra. Mi a nehezebb megírni vagy értelmezni? Mitől lesz maradandó egy mű? Díjaktól? Olvasók lankadatlan lelkesedésétől? A kánonba vételtől? Ki a jó alkotó: aki populárisat, aki szépet hoz létre? Csakhogy ezt mennyien értik meg? Haláluk után is emlékeznek rájuk, műveikre? Vagy azok is elhalványulnak, ahogy fut az idő? Egy hétköznapi életet élő asszony egy napjának a megírása lehet-e műalkotás?
6. őrültség: ez is mindenkit megkísért: ki csendes őrült, ki hangokat hall, kit kezelnek, ki némán szenved. Mi különbözteti meg az őrültet a normálistól?
7. váratlan és hétköznapi: A regény egyik alapszála a hétköznapi rutinból való elszakadás vágya. Ez is döntés kérdése. Mindenki tesz apró, titkos meneküléseket: Kinek ez Londont, kinek egy szállodai szobát jelent, amit titokban vesz ki, hogy olvashassa a Mrs. Dallowayt. Aztán a visszatérés a napi rutinba megrázkódtatás vagy bizonyos fajta biztonság, a normálisba menekülés?
8. Sorsok egymásba kapcsolódása: ki is a főszereplő? A három nő vagy Richard? A férfit mindig csak külső szemlélő szemén át látjuk. A nők belső világa is megjelenik külön-külön, de ez mégis mind Richárdban csúcsosodik ki.
9. A körülöttünk élők mennyire és miben befolyásolnak bennünket? Egy csók életre szóló meghatározó jelenet lesz-e számunkra? Vagy képesek vagyunk-e túltenni magunkat azon, hogy mit gondolnak rólunk mások?
10. Tökéletesség versus hibázás. Mindenkinél megjelenik ez is, de főleg Mrs. Brownál, ami már-már kényszeres. Mi van, ha hibázunk? Kezdjük elölről, amíg hibátlan nem lesz, vagy beletörődünk, hogy nem vagyunk istenek és hibátlanok? Valahol az önismeret és az önmagunk elfogadása is felmerül itt szempontnak. 
11. A halál: végig átlengi a történetet. Így kezdődik, így ér véget, ezzel keretet és értelmet ad a történetnek. Hogyan lépjünk túl a halálon? Azok az órák ugyanolyanok lesznek vagy minőségileg mások? A gyász feldolgozása.