Káin

José Saramago műve 7 pontos.
Egyszerűen minden regénye külön meglepetés a portugál írónak. Ez is kellően furcsa volt!
Káin mint a bibliai történetek közötti időutazó jelenik meg, ráadásul nem kronologikus sorrendben, hanem összevissza, végül Noé egész családját kinyírja.
Nagyon érdekes az itt ábrázolt Istenkép, aki nem is igazán Isten, hiszen nem Mindentudó, tétova, olyan mint egy ember, akivel harcban áll Káin.
Káin sem különb. Nem igazán rendíti meg Ábel meggyilkolása, de minden boldog-boldogtalan halálesete miatt az Urat hibáztatja és siránkozik rajtuk. Nagyon erőteljesen megjelenik az "Őrizője vagyok én a testvéremnek?" vonal. A felelősségáthárítás nagyon ment már Ádámnak és Évának is, de a fiuk még messzebb, szinte a szélsőséggé viszi ezt.
Nagyon szórakoztató a regény, de megértem, hogy miért keltett nagy vihart a fülszöveg szerint. Aki ezt komoly vallási meggyőződésnek veszi, azt megbotránkoztathatja. Szerintem inkább egy játszadozás a lehetőségekkel, sokszor anakronisztikus dolgokkal és továbbgondolásokkal.
Kicsit hasonlít a mű Mark Twain: Ádám és Éva naplójához a szellemesség tekintetében (bár az sokkal bájosabb), és Madách Imre: Az ember tragédiájához az idősíkok közti ugrálások tekintetében (ez meg kronologikus legalább).
 Mindenesetre Saramago alaposan ismeri a Bibliát, és el is gondolkodott a történeteken, ehhez kétség sem fér!