Alexandre Dumas nagy sikerű regénye 7 pontos.
Még az ősidőkben, talán 14 éves koromban olvastam először, most egészen más szemmel néztem a könyvet. Persze ebbe belejátszhatott, hogy azóta egy csomó filmfeldolgozást, sőt sorozatot is láttam belőle, és ezek akaratlanul is befolyásolják az embert.
Most nálam máshol voltak a hangsúlyok, mint egy átlagos kalandregényben. Richelieu bíboros szerepe most számomra nem volt olyan határozottan főgonosz jellegű. Kicsit ktritikusabban is néztem őt, hiszen Merle egészen más oldalról mutatja be a Francia históriában. Itt semelyik szereplő nem volt olyan véglegesen jó vagy rossz. A király gyengeségét is határozottan láthattuk, sőt a királyné önzését is. Viszont megállapítottam, hogy a Miladyvel nagyon kíméletesen bánnak a filmek. A regényben egyértelműen ő a gonosz és javíthatatlan szereplő, akinek kezében összefutnak a szálak. Ez határozottan meglepett, hiszen egyes filmekben már az elején meghal, és nem is ennyire hangsúlyos a szerepe.
Barátságok gyorsan köttetnek, és úgy tűnik, hogy szorosak is ez a kötelékek, de aztán szétszóródnak a regény végére. Ki lesz boldog a végén? Nincs egyértelműen happy end.
Mindenesetre kardcsörgetés van bőven nagy örömömre. (Kedvenc filmjeim a kardozósak! :-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése