Markus Zusak könyve szerintem egyetlen dolog miatt nincs rajta a listán, mégpedig azért, mert később íródott, mint a lista. Viszont mindenképpen ott a helye 9 ponttal!
Másodszori olvasásra is remekműnek tartom. A történet is nagyon megható és emberi, de a stílusa és az elbeszélésmódja is nagyon különleges és egzotikus.
Eleve tetszett, hogy a II. világháborús Németországot mutatja be, ott sem volt minden fenékig tejfel, sőt!
Az emberi kapcsolatok viszont nagyon mélyek, gyengédek és elbűvölőek. Apa-lány kapcsolat, mostohaanya- lány kapcsolat (zord külső itt is jószívűséget takar), barátságok, szomszédi torzsalkodások, de bajban megmutatkozó segítőkészség.
Az elbeszélő a halál. Nagyon jó beszólásokkal néha. Ilyet is ki talál ki? Úgy látszik Markus Zusak!
Színes, könnyen befogadható stílus, érdekes szedésekkel.
Nem utolsó sorban pedig a könyvek szeretetéről, a szavak hatalmáról szóló óda is a regény.
Egyszóval remekmű! Mindenkinek ajánlom, bár sírásveszély fennállhat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése