Viktor Pelevin művére 7 pontot adok.
Néha az az érzésem, kicsit kicsi vagyok az orosz író műveihez. Alapvetően egy intellektuális játék, a könyv tele irodalmi utalásokkal. Egy elmegyógyintézetben játszódik részben a mű, ahonnan álmok és látomások segítségével ugrálunk az időben. Vagy az a valóság?
A mű egyik alapkérdése, hogy mi is a valóság? Csak szubjektív az, amit körülöttünk észlelünk, és nincs is semmi, csak a pusztaság, ami egyébként a főhős vezetékneve is? Vagy van objektív külső valóság? A történelmi sík is ugrál a fehér-vörös háború, Buddha kora, a posztkommunista kor között.
A címben szeplő tárgy is misztikus: varázspálca? Eltűntet dolgokat, vagy csak másra tereli a figyelmet? Buddha kisujja?
A könyv vége sem ad feloldódást, megint bennünk marad a MI VAN?? érzés. A regény mégis nagyon olvasmányos, nem veszi el az ember kedvét Pelevin további műveitől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése