Thérése Raquin

 Émile Zola első regénye nálam 7 pontot ér. 
Számomra megszerezhetetlen volt ez a könyv, hiszen 1923-ban adták ki magyarul először és utoljára. Könyvtárakban nem található. Barátnőm, akivel a listát olvassuk születésnapomra meglepett az elektronikus változattal. 

Lelki tényezők

Miről is szól ez a rövid könyvecske? Egy gyilkos párról és az utána következő lelki folyamatok leírásáról. Az előszóban olvastam, hogy Zolát erkölcstelen íróként bélyegezték meg e könyvének a megjelenése után. Pedig szerintem egyértelműen kiolvasható a szövegből, hogy ő teljesen elhatárolódik e szörnyű pártól. Nem helyesli a tettüket, sőt könyörtelenül elítéli őket. Továbbmenve egyetlen pozitív szereplő sincs a könyvben. De még pozitív jellemvonást is csak nagyítóval találnánk. Mindenkit az önzés vezet.

A tetteseknek sincs lelkiismeret-furdalásuk. Nem azért szenvednek. Nem találják meg lelki békéjüket, félelem és gyávaság uralkodik el rajtuk. Végül elérik vágyálmaikat, de ez már nem tudja boldoggá tenni őket. Itt felmerülhet a kérdés: Mik az álmaink? Tényleg boldogok lennénk, ha azokat elérnénk? Mindent képesek vagyunk feláldozni a céljaink elérése érdekében? Thérése és Laurent együtt akartak lenni állandóan, férjként és feleségként. Aztán Laurent vágya, hogy ne kelljen dolgoznia, semmi gondja ne legyen egy vagyon birtokában, szintén teljesül. Tényleg ezek a dolgok tesznek minket elégedetté?
Mivel nincs igazi lelkiismeret-furdalásuk, a bűnbánatuk sem őszinte, ezért nem tudnak szabadulni tettüktől, vádolják, bántják egymást a legvégsőkig elmenve.
Zola nagyon szemléletesen írja le a lelki folyamatokat. Elgondolkodtató történet.