26. hét: Ismét egy ifjúsági

 A 26. héten (június 24-30) csak öt könyvet fejeztem be, cserébe mindegyik magyar:

1. Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen
2. Kellerwessel Klaus: Hátam mögött a hulló porcelán
3. András László: Vad vidék
4. Rojik Tamás: Holdezüst és Éjsötét
5. Ughy Szabina: Az átlátszó nő

A címből is látszik, hogy Rojik Tamás műve lett a befutó, mivel nincs más ifjúsági mű a felsoroltak között. 

Az írótól már olvastam a cli-fi könyveit, amik nagyon érdekesek, de itt teljesen más a téma. A népmesék elemeit és szereplőit jelenítette meg ebben a kötetben rendkívül kreatívan. Ez már akkor is megmutatkozik, ha az alap felállásra rátekintünk: Egyfelől ott van a Vasorrú bába és a lánya, másfelől Tündér Ilona és a fia. Hogy mi sül ebből ki? Jó kis kalamajka!

Nagyon tetszett, hogy a végén Tündér Ilonáról is kiderül az, hogy ő sem tökéletes. Persze ő a legszebb a vidéken, de ez nem old meg minden problémát. Emellett nagyon is önző, és eszébe sem jut, hogy neki is áldozatokat kellene hoznia. Fel sem merül, hogy valami nem úgy van, mint ahogy megszokta, és meg is lehetne változtatni dolgokat. A szerelem nem oldott meg minden helyzetet, és akkor lépjünk hátra, ne is foglalkozzunk vele tovább, hagyjunk mindent veszni? A fia hatására azonban talán itt is lehet némi változást elérni. Ugyanez pepitában az apja, aki mindenkit ugyanúgy jutalmaz meg, nevezetesen, hogy megházasítja a párokat. De mi van, ha ők még gyerekek? Amikor ez a probléma felmerül, teljesen tanácstalanná válik. Ezeket a szituációkat teljesen jól ábrázolja Rojik Tamás, kicsit ironikusan, de megmutatva mindennek a színét és a fonákját. 

Másik véglet a Vasorrú bába. A fenti és a lenti világ ábrázolása sok-sok ötletet tartalmazott. Kedvencem a hétfejű sárkány megjelenése volt a lenti világban. A fő gonoszunk nem akar megváltozni, ezért elnyeri méltó büntetését, de ebben is megvan a tanulás és a változás csírája. Nem egy mintaanya, de így kénytelen lesz meghallgatni a lányát. 

Minden szereplőről elmondható, hogy nagyon izgalmas volt, és az a fejlődési ív is érdekes, amit bejárnak, bár persze mindegyik teljesen más és más. Gondolok itt Misóra, aki a lenti világot választja inkább. Aztán a Kis Gömböc, aki nem is olyan kicsi, és egy gátlástalan üzletembert alakít itt lenn a földön stb. 

Szerettem Jancsi apját, aki igen kreatívan kerülte meg az átkot, és tartotta életben az apa-fia kapcsolatot. Kiderült, hogy nagyon is tehetséges vállalkozó és gondoskodó szülő minden bánata ellenére is. 

Minden szereplőnek döntenie kell, és elsősorban Sáránál látjuk azt, hogy mennyire nehéz szakítani a megszokottal, a (látszólag) nekünk kirendelt úttal. Az ő jellemfejlődése a legszebb ívű. Barátságuk kialakulása Jancsival sem zökkenőmentes, de éppen ezért nagyon értékes. Mellesleg pedig meg kell menteniük a világot, ami azért összefogást igényel. 

Rendkívül tetszettek az apró ötletek, amelyek mind illeszkedtek a képbe, és színesebbé tették azt. Pl.: az égig érő paszuly vagy a mágneshalászat.

Egyedül a címmel nem tudtam mit kezdeni. Persze azt értem, hogy a két főhősünkre vonatkozik, no de a könyvben egyáltalán nem jelenik meg ez a két név. 

A Merítés rövid listája nélkül biztosan nem kerül a kezembe ez a könyv, és mennyivel szegényebb lettem volna nélküle!

25. hét: Megvan az év első felének nagy felfedezettje

 A 25. héten (június 17-23) nyolc könyvet olvastam el:

1. Berg Judit: A Möbius- akta
2. Lisa Kleypas: A kék szemű ördög
3. Mechler Anna: Levedi lánca
4. Babiczkí Tibor: A tengerről
5. Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le
6. Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
7. Finy Petra: Almás pite
8. Pál Sándor Attila: Daloskönyv

Ezekből most kiemelkedett számomra a Merítés ifjúsági rövid listása, Mechler Anna könyve. Mivel a gyerekkönyveknél is ódákat zengtem róla, és itt teljesen elbűvölt, egyben elnyerte nálam az első félév Új Felfedezettje díjat. Ezek után már keresni fogom a köteteit, az biztos! 

A Manó Könyvek Új Kedvencek sorozatában jelent meg, így a külső egyszerűen csodálatos , ráadásul megjelennek rajta a történetből fontos szimbólumok. 

Az ötlet is nagyon kreatív, hogy egy lánc köveit kell összegyűjteni Budakeszi különböző részeiből, ezzel pedig mind a főszereplő fiatalokkal, mind a z olvasóval megismerteti a hely történetét izgalmas és könnyed formában. Rengeteg érdekességet megtudtam ezáltal. Pl.: a Mezei Máriáról már hallottam, mint híres színésznőről, de hogy milyen kemény élete volt, hogy a hatalom mennyire elhallgattatta és méltatlanul mellőzte, arról nem volt tudomásom. 

Főhőseink, Levente és Mira külön-külön is érdekes személyiségek, de a barátságuk beragyogta a könyvet. Az is tetszett, hogy ez nem fordult azonnal szerelembe, bár a vége nyitott: így még az is megtörténhet. Eleve a barátságok, kapcsolatok alakulása, az osztályközösség dinamikája az egyik fő pozitívuma a kötetnek. A szülők is fontos szerepet játszanak, és támogatják a diákokat, ahogy a tanárok is. Manapság ez ritka kincs az ifjúsági regényekben. Majdnem mindenki jó fej, de ez sincs túlzásba víve. A nyomozó karaktere a kérdéses sokáig, őróla Levente sem tudja eldönteni, hogy jót vagy rosszat akar. Ez is életszerűvé tette a nyomozást.

Az osztályközösségnél is tipikus a lányok és fiúk szétválása, az , hogy más céljaik vannak az osztálybulin. A szabadulószoba ötlete és lassú megvalósítása külön színfoltot csempészett a könyvbe, és nagyon feldobta. 

Maga az álmok, és az azon keresztül való betekintés a múltba meg azért tetszett, mert ezek mindig csak a kiindulópontot adták, utána a gyerekeknek kellett kinyomozniuk, hogy mi is a valóság, és ez hogyan illeszkedik a településük történetébe. A honfoglaló - kalandozó magyarok korától a jobbágyrablásokon át a svábok kitelepítésén keresztül nagyon sokrétűen, de nem túlzó mennyiségben és didaktikusan jelenik meg a múlt. Nagyon vigyorogtam a történész édesanyán, aki sokszor akar segíteni, de amikor a fia lerázza, akkor sem sértődik meg, hanem örül, hogy legalább már valamicskét elkezdett vele foglalkozni a fia, mert eddig abszolút nem érdekelte, és hátrább tudott lépni, így nem lett sok(k). 

Összességében nagyon tetszett ez a könyv! Az Új kedvencek sorozatban pedig ez volt számomra az, ami a legkiemelkedőbb volt, pedig általában szoktam szeretni ezeket a köteteket.