25. hét: Megvan az év első felének nagy felfedezettje

 A 25. héten (június 17-23) nyolc könyvet olvastam el:

1. Berg Judit: A Möbius- akta
2. Lisa Kleypas: A kék szemű ördög
3. Mechler Anna: Levedi lánca
4. Babiczkí Tibor: A tengerről
5. Mechiat Zina: Álomból föl, vidékre le
6. Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
7. Finy Petra: Almás pite
8. Pál Sándor Attila: Daloskönyv

Ezekből most kiemelkedett számomra a Merítés ifjúsági rövid listása, Mechler Anna könyve. Mivel a gyerekkönyveknél is ódákat zengtem róla, és itt teljesen elbűvölt, egyben elnyerte nálam az első félév Új Felfedezettje díjat. Ezek után már keresni fogom a köteteit, az biztos! 

A Manó Könyvek Új Kedvencek sorozatában jelent meg, így a külső egyszerűen csodálatos , ráadásul megjelennek rajta a történetből fontos szimbólumok. 

Az ötlet is nagyon kreatív, hogy egy lánc köveit kell összegyűjteni Budakeszi különböző részeiből, ezzel pedig mind a főszereplő fiatalokkal, mind a z olvasóval megismerteti a hely történetét izgalmas és könnyed formában. Rengeteg érdekességet megtudtam ezáltal. Pl.: a Mezei Máriáról már hallottam, mint híres színésznőről, de hogy milyen kemény élete volt, hogy a hatalom mennyire elhallgattatta és méltatlanul mellőzte, arról nem volt tudomásom. 

Főhőseink, Levente és Mira külön-külön is érdekes személyiségek, de a barátságuk beragyogta a könyvet. Az is tetszett, hogy ez nem fordult azonnal szerelembe, bár a vége nyitott: így még az is megtörténhet. Eleve a barátságok, kapcsolatok alakulása, az osztályközösség dinamikája az egyik fő pozitívuma a kötetnek. A szülők is fontos szerepet játszanak, és támogatják a diákokat, ahogy a tanárok is. Manapság ez ritka kincs az ifjúsági regényekben. Majdnem mindenki jó fej, de ez sincs túlzásba víve. A nyomozó karaktere a kérdéses sokáig, őróla Levente sem tudja eldönteni, hogy jót vagy rosszat akar. Ez is életszerűvé tette a nyomozást.

Az osztályközösségnél is tipikus a lányok és fiúk szétválása, az , hogy más céljaik vannak az osztálybulin. A szabadulószoba ötlete és lassú megvalósítása külön színfoltot csempészett a könyvbe, és nagyon feldobta. 

Maga az álmok, és az azon keresztül való betekintés a múltba meg azért tetszett, mert ezek mindig csak a kiindulópontot adták, utána a gyerekeknek kellett kinyomozniuk, hogy mi is a valóság, és ez hogyan illeszkedik a településük történetébe. A honfoglaló - kalandozó magyarok korától a jobbágyrablásokon át a svábok kitelepítésén keresztül nagyon sokrétűen, de nem túlzó mennyiségben és didaktikusan jelenik meg a múlt. Nagyon vigyorogtam a történész édesanyán, aki sokszor akar segíteni, de amikor a fia lerázza, akkor sem sértődik meg, hanem örül, hogy legalább már valamicskét elkezdett vele foglalkozni a fia, mert eddig abszolút nem érdekelte, és hátrább tudott lépni, így nem lett sok(k). 

Összességében nagyon tetszett ez a könyv! Az Új kedvencek sorozatban pedig ez volt számomra az, ami a legkiemelkedőbb volt, pedig általában szoktam szeretni ezeket a köteteket.