Kapcsolat

 Carl Sagan műve nagy élményt jelentett, az év egyik legnagyobb olvasmányélménye számomra, ezért megérdemli a 9 pontot. 
Mostanában több sci-fit olvasok, és rájöttem, hogy miért olyan töretlen a népszerűségük : nagyon sokrétű művek, többféle témát tárgyalnak és alapkérdésekre adnak alternatívákat, mindezt szórakoztató köntösben. 

Maga a szerző sem akárki, egy csillagász, így igen kompetens a témában:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Sagan

A cím

Maga a cím is többértelmű: egyrészt a legnyilvánvalóbb a földönkívüliekkel való kapcsolatteremtés vágya. Viszont ugyanolyan fontos, hogy a Gép megépítéséhez szükség van a nemzetek összefogására, a tudósok és politikusok egymás iránti bizalmának a kialakulására. Ja, és mindez a hidegháború kellős közepén! Harmadik nagy téma a tudomány és az Isten harca illetve kapcsolata, az Isten- keresése. Szerintem tökéletes címet talált Sagan, mert ez mind a három témakört felöleli. 

A mű három részre oszlik, ezeket külön - külön is érdemes szemügyre venni.

Az Üzenet

Sagan üzenete az űrbe

A könyv első fontos kérdése, hogy vannak-e értelmes lények a világűrben? Ha igen, kapcsolatba tudunk-e lépni velük? Ha ők üzennek, azt meg tudjuk-e fejteni? Ennek az üzenetnek a megfejtése sok vitára ad okot, több rétege van, először nem találják hozzá a kulcsot. Különben a hozzánk közel eső Vegáról sugározzák. Persze itt rögtön felmerülnek más szempontok is. Nevezetesen: mennyit tudjon ebből a közvélemény, a nemzetközi tudóstársadalom? A vallásokat mennyiben veszélyezteti az új felfedezés? Politikai játszmák is elkezdődnek.

A Gép

Ismeretlen technológiát is tartalmaz az üzenet, ami részletesen leírja, hogyan és miből építsék meg ezt a szerkezetet. A vázlaton látszik, hogy 5 szék van az űrhajóban. Mely nemzetek kapjanak helyet benne? Milyen arányban, mi a döntő szempont? Az ország népességszáma, a technikai - gazdasági fejlettsége? Fiatal legyen vagy öreg? Milyen legyen a férfi-nők aránya? Inkább tudósokat vagy műszerészeket küldjünk? Kik képviseljék a Földünket? Visszatérnek-e? 

A Galaxis

Az utazás is tartogat érdekességeket. Mindenekelőtt a rejtélyes fekete lyukak mint metrócsatornák. Az átszállások, a Központi Állomás. Az antropomorf környezet, a szerettükkel való találkozás. Ki építette őket? Kik azok a  Gondozók? Mi a pi üzenete? 

Fekete lyuk

Aztán érdekes az, hogy visszatérve nem hisznek a kis csapatnak, nincs bizonyíték. Mennyire hihetünk egy szemtanúnak? Hogyan bizonyítsuk hitünket? Úgy látszik nem is annyira ellentétes a vallás és a tudomány.

Hogyan sáfárkodunk a ránk bízott dolgokkal? Menthetetlenek vagyunk? Vagy van remény: a jószívűség, az álmok, a szeretet és a zene révén? Mely társadalmak vesznek el, melyek maradnak fel hosszabb távon? Nagyon tetszett ez az idézet:

"Az agresszív civilizációk hosszú távon szinte mindig elpusztítják önmagukat. Ilyen a természetük. Semmit sem tehetnek ellene. A mi feladatunk csupán annyi, hogy hagyjuk, hadd csinálják. És biztosítjuk, hogy más se zavarhassa őket. Saját maguknak kell beteljesíteniük a végzetüket."

Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a Teremtővel? Csak a hitünkkel vagy a matematikával, a tudománnyal is?
Végül,  de nem utolsó sorban: látjuk-e a fától az erdőt? Azaz a távoli eget fürkésszük, de a környezetünkben történteket észrevesszük-e?