Kedvesem, isten veled!

 Raymond Chandler könyve 6 pontos számomra, egyszer olvasható kategória. Nem is értem, hogy miért van a listán az írótól három könyv is, amikor annyira egy kaptafára íródtak és olyan gyorsan felejthetők? Nem lett volna elég egy belőlük?

A műfaj 

Tény és való, legnagyobb problémám magával a műfajjal van. A kemény krimi nekem túl amerikai, a maga brutalitásával, a többet erővel mint ésszel szempontjával. Aki Agatha Christie rejtélyein nő fel, annak nehéz megemésztenie, hogy valaki nem az eszével akarja megfejteni, hogy ki a gyilkos, hanem az öklével. A végére persze itt is mindenre fény derül, de csak mellékesen. 

A krimi a meséből fejlődött ki olyan szempontból, hogy vannak a jók és a gonoszok. A bűnténnyel megbomlik az erkölcsi világrend, de a gyilkos leleplezésével és megbüntetésével újra helyreáll. Na ez a kemény kriminél nincs így . Valaki vagy nagyon korrupt, vagy kicsit. Ez a különbség. A rejtély megoldásával ugyanolyan lesz a világ, mint volt, egy cseppet sem változik.

Persze, értem én, hogy az amerikai krimik egyben társadalomkritikák is, de akkor miért nem írnak olyan könyvet külön? Szerintem a két műfaj nem jön ki egymással.

A krimi 

Maga a krimiszál harmatgyenge, az indíték a szerelem és a múlt eltitkolása. Ezzel el is érkeztünk a mű fő mondanivalójához, a szegények és a gazdagok témájához. Egyik sem jobb a deákné vásznánál. Csak az egyiknek több pénze és hatalma van, hogy a piszkos ügyeit elintézze, a másiknak kevesebb.

A másik fő szál a korrupció bemutatása, főleg a rendőrségen belül. Mindenki korrupt, kezdve a rendőrfőnöktől a járőrig, csak az alkalmazottak állítólag nem pénzért azok, hanem tehetetlenségből.

Olvasmányélmény

Azt hiszem mindent elmond a könyvről, hogy kb. ötször aludtam el rajta. Mivel ez mégis csak egy krimi, szégyellheti magát miatta a szerzője, bizonyos Chandler úr. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Raymond_Chandler