Én vétkem

 Jaume Cabré könyve nincs fenn a listán, pedig nagyon ott lenne a helye! Életem egyik meghatározó olvasmányélménye 9 pontot érdemel. Nagyon sokrétű a könyv, így nehéz róla értelmes, összefüggő, semmit ki nem hagyó értékelést írni, de megpróbálom!

Írásmód és a stílus

Amivel legelőször szembesül az olvasó, az az, hogy nem könnyű olvasmánnyal van dolga, hiszen egy mondaton belül is személyt vált a narrátor, van amikor többször is E/1-ből E/3-ba és vissza. Aztán egy bekezdésen belül is több száz éveket ugorhatunk, dialógus közben személyek cserélődnek. Mindez azt is hangsúlyozza, hogy egy gondolkodó emberrel van dolgunk, akinek az elméjében történnek a fontos dolgok.

Főszereplőnk életében nagyon fontos a tudás. A borító és az alcím is ezt emeli ki. Egy filológus professzor áll a központban, akire csak úgy ragadnak a nyelvek, akinek legfőbb álma és boldogsága a könyvek olvasása, a kutatás. Több tanulmányt is ír, egyetemen oktat. A regény egyik nagy kérdése: azt tanuljuk-e, amit szeretnénk, ami érdekel minket vagy azt, amire a szüleink kényszerítenek? Szabadságunk van-e a tanulásra? Kincsként őrizzük-e a tudásunkat? Van még bennünk elég kíváncsiság a körülöttünk lévő világ iránt, vagy már kiölték belőlünk? 

A tudás nagy ellensége a szörnyű kór, az Alzheimer, amit mintegy büntetésül kap Adriá élete végén. Amit megelőzendő mégis megszületik ez a nagyszerű mű, életének a koronája. 

 Még a szakmai élete sikeres, a magánéletét a kudarcok jellemzik. Szerelmi háromszögek, egyetlen barátjával megnemértések és feszültségek, szüleivel szembeni idegenkedés és szeretethiány. A könyv cselekményének ez azonban csak a váza, a lényeges tartalom nem ez. 

Egy hegedű története

Ha valaki azt mondaná, hogy ez a könyv egy hegedű történetéről szól, akkor sem tudnánk megcáfolni, mert ez az értékes tárgy kapcsolja össze a szereplőket. A készítőjét, a tulajdonosait, a bitorlóit. Milyen sok minden kell ahhoz, hogy egy ilyen hangszer létrejöhessen! Mi adja egy műtárgy értékét? Mitől művészet a művészet? Hogyan tudja egy művész kifejezni magát az egyes ágakban? Konkrétan fel is merül a kérdés a könyvben, hogy lehet-e egy művész két különböző művészeti ágban is sikeres (Bernat: hegedűművész és író)?

Én vétkem

Másik központi elem, amit a cím is hangsúlyoz: az a bűntudat. Felelősek vagyunk-e az apáink bűneiért? Ha nem is, mindenképpen kihat ránk. Jóvátehetőek a bűneink? Ha igen: mivel? Vezekléssel, névtelen jótéteményekkel? Bosszúval? Megbocsátással? Bűnbánattal? Ez az, ami nem megy a szereplőknek, hiszen a legtöbben ateisták, akik nem hisznek Istenben. Így pedig lehetetlen a bűntudatot és a bűnbánatot megélni és lezárni. Még a szerzetesek, akik többen is megjelennek a műben, istentelenül élnek a szó mindenfajta értelmében. 

Itt jön be egy másik fontos szál: a gonoszság története. Narrátorunk is próbálja ezt a történelemre visszamenőleg megírni, vizsgálni, de beletörik a bicskája, hiszen az öncélú gonoszságot nehéz, ha nem lehetetlen, megérteni. Pedig tele van a történelem ezzel: Auschwitz, az inkvizíció, a háborúk, a terrorizmus, a megvesztegetések, zsarolások, megfélemlítések stb. Sokszor eldönthetetlen a jó és a gonosz határa: pl. felmerül az eutanázia témaköre is. 

A közvetlen környezetünkben mennyire vagyunk felelősek a rossz visszaszorításáért? Ennek egyik különös aspektusa Adriá és Bernát barátsága. Ki a jó barát? Aki szemébe mondja az igazságot a másiknak kíméletlenül? Aki segíti, még ha láthatatlanul és névtelenül is? Aki feltétel nélkül csodálja a másikat? Hol a határ önzés és önzetlenség között? A mű utolsó lapján is van még csavar, ami meglepi az olvasót. 

És még sok egyéb...

Barcelona

Mint az elején említettem nagyon sokrétű a mű. Rengeteget lehet róla beszélni, egy kincsesbánya. Csak felvillantottam egy-egy szeletkéjét. Még nem is beszéltem többek közt a helyszínekről: Barcelona az egyik központi hely, de mellette Türingia, és más is fontos szerepet kap. 

Aztán az apai szigor és önkény, az anyaság, a homoszexualitás, modernség versus hagyomány stb. 

Ebben a figyelemreméltó könyvben minden mindennel összefügg. Nem egyszerű olvasni, de mindenkinek ajánlom, aki szereti a szépirodalmat és az értékes mondanivalókat. Azt, ha még sokáig gondolkodhat egy-egy fejezeten, történésen, mondaton. Ha felejthetetlen élményekre vágyunk, vegyük kézbe ezt a kötetet bátran!