A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: filozófia. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 5., hétfő

3. heti könyv: Platón és a kacsacsőrű emlős bemegy a bárba...

 A harmadik héten kicsit átcsúsztam a következő hét elejére, hogy meglegyen a hét könyve. Tehát a január 15-22-ig tartó időszakról beszélek. Vetélytársak :

  • Hercz Júlia: Gyöngy és Rubin
  • Kalas gyöngyi: Sandwich grófja és a nápolyi pizza
A nyertes mégis: Thomas Cathcart - Daniel Klein: Platón és a kacsacsőrű emlős bemegy a bárba... (Filozófia a viccek tükrében)

Amint megláttam a könyvtárunk katalógusában ezt a címet és a borítót, tudtam, hogy ezt el kell olvasnom. Természetesen édesapám rögtön lecsapott rá, de nem sokáig tartott neki az olvasás, és nagy tetszést aratott. Nemsokára én is belevetettem magamat. De hogy is állunk, 


A filozófia és én? 

Egyetemistaként kötelezően fel kellett vennünk egy filozófia kurzust, így én, hogy minél előbb túl legyek rajta, rögtön az első félévben beiktattam az órarendembe. Mondjuk jól beleválasztottam, mert az Életfilozófiák kurzus minden előzmény nélkül belecsapott a közepébe  Nietzschével, Henri Bergsonnal stb. Életem első egyetemi vizsgáján tehát megszenvedtem az olvasnivalókkal, de ötöst kaptam. Ennek ellenére nem szándékoztam több tantárgyat felvenni belőle. Csakhogy az évek során olyan érdekes témákról tartottak előadásokat a tanárok, hogy még 5-6 félévet legalább hallgattam belőlük. Lassan-lassan megszerettem őket. Sőt, kifejezetten szeretem, ha nemcsak ismeretterjesztő irodalomban, hanem regényekben is helyet kapnak. Olyat azonban még nem olvastam, ahol ezt a viccekkel kapcsolták össze.


A humor és a filozófia

Pedig nagyon jól megfértek egymás mellett. A könyv úgy épül fel, hogy a nagyobb fejezetek elején Platón könyvéhez hasonlóan két szereplő beszélget. Majd jön egy kis filozófiatörténet, magyarázva röviden a jellemzőit. Aztán néhány vicc, amit kicsit megmagyaráznak a szerzők, hogy hogyan is illik az adott a korszakhoz, eszméhez. Jó néhány oldalt becetliztem, sokszor hangosan felnevettem a vicceken. 
Következzen néhány kedvenc.

Metafizikához:

Mózes, Jézus és egy ősz szakállú öregember golfozik. Mózes elüti a labdát, csakhogy az a tavacska felé tart. Mózes erre felemeli ütőjét, kettéválasztja a vizet, és a labda biztonságban átgurul a túlpartra.

Jézus is hosszút üt a tó irányába, ám a labda nem esik bele a vízbe, csak lebeg fölötte. Jézus lazán odasétál a vízen, elüti a labdát, és az a lyuktól néhány centire megáll. 

Most az öregúr jön, elüti a labdát, az kirepül az útra, ahol egy szembejövő teherautónak ütközik, és visszapattan a pályára. Egyenesen a tó felé gurul, és egy tavirózsa levelére pottyan. Meglátja egy béka és a szájába kapja, de abban a pillanatban lecsap rá egy sas. Amint a  sas átrepül a pálya felett, a béka kiejti a labdát a szájából, és az pont belesik a lyukba. 

Mózes erre odaszól Jézusnak:

- Mondtam már, hogy utálok apáddal golfozni?!

28. old.


 

Episztemológia:

A vádlott ellen gyilkosság miatt indult eljárás. Erős bizonyítékok szólnak a bűnössége mellett, viszont nem találták meg az áldozat holttestét. Záróbeszédében a védőügyvéd egy trükkhöz folyamodik.

-  Tisztelt esküdtszék! Van egy meglepetésem az önök számára - egy perc múlva az az ember, akiről önök azt feltételezik, hogy halott, belép ebbe a tárgyalóterembe.

És az ajtó felé fordul. A döbbent esküdtek is mind odanéznek. Eltelik egy perc, nem történik semmi. Végül az ügyvéd megszólal: 

- Természetesen csak kitaláltam, hogy az áldozat be fog lépni. Ám önök mindannyian várakozással néztek az ajtó felé.  Mivel úgy vélem, ebben az ügyben alapos kételyek merültek fel az iránt, hogy gyilkosság történt volna, ragaszkodom hozzá, hogy jelentsék ki, a vádlott "nem bűnös".

Az esküdtszék visszavonul tanácskozni. De alig pár perc múlva vissza is térnek, és kimondják az ítéletet: "Bűnös."

- Hogy lehet ez?! - kiált fel az ügyvéd - Hisz nyilván voltak kétségeik. Láttam, ahogy az ajtót bámulták!

Mire az esküdtszék elnöke így válaszol: 

- Mi tényleg ezt tettük, de az ön védence nem

55-56 old. 


Maga a szöveg is humoros, erre is hozok egy példát:

A matematika filozófiájának nagy része meglehetősen szakmai jellegű és nehéz ügy. Az egyetlen dolog, amit tényleg tudnunk kell, hogy a matematika terén háromféle ember létezik: azok, akik tudnak számolni, és azok, akik nem.  

73. old.  

Végül következzen a relativitás:

Volt egyszer egy gazdag ember, aki már közel járt a halálhoz. Nagyon bántotta a dolog, mert keményen megdolgozott a pénzéért, ezért szerette volna magával vinni a mennyországba. Imádkozni kezdett, hogy megtarthasson valamennyit a vagyonából.
Az ima hallatán megjelent neki egy angyal:
-Sajnálom, de semmit sem tarthatsz meg.
A férfi könyörgőre fogta, hogy kérje meg Istent, enyhítsen a szabályokon. 
Az angyal újra megjelent a jó hírrel, hogy Isten ez egyszer kivételt tesz, egy bőröndöt magával vihet. A férfi örömében megtöltötte a legnagyobb bőröndjét aranyrudakkal, és az ágya mellé tette.
Nem sokkal később meg is hal, és megjelenik a mennyország kapujában. Szent Péter a bőrönd láttán rászól:
- Ezzel nem jöhetsz be!
De a férfi elmagyarázza, hogy van engedélye. A szent utánanéz a dolognak:
- Igazad van. Egy kézipoggyász lehet nálad, de ellenőriznem kell a tartalmát. 
Szent Péter kinyitja a bőröndöt, hogy átvizsgálja, mit talált a férfi annyira értékesnek, hogy ne hagyja hátra, majd felkiált:
- Nocsak! Utcakövek?
163. old. 

Én nagyon szeretem az ismeretterjesztő könyveket, mindig olvasok ilyet párhuzamosan az aktuális regényekkel. Manapság már annyira gördülékeny stílusban, humorosan tanítanak ezek a kötetek, hogy semmivel sem kisebb élmény ilyet a kezünkbe venni, mint egy szórakoztató irodalmat. Itt a jó példa rá. És hogy mi a címbeli vicc csattanója? Azt csak az tudja meg, aki elolvasta ezt a rövidke remekművet. 

 

 

 

 








2016. február 7., vasárnap

A kis herceg

Antoine De Saint-Exupéry meseregénye 8 pontos.
Már legalább harmadszorra olvastam el ezt a híres könyvet. Gyerekkoromban egyáltalán nem tetszett. Nem is értettem, hogy mire ez a nagy felhajtás körülötte? De annyi feldolgozása van, daloktól elkezdve a meselemezen át, hogy kicsit be is sokalltam tőle.
Most viszont felnőtt fejjel újraolvasva megértettem, hogy ez elmenne egy filozófiai műnek is. Hiszen az élet nagy kérdéseire keresi a választ: mi az életünk célja? Mik az értelmetlen dolgok az életünkben, amik elszívják az energiáinkat és eltérítik a figyelmet a tisztánlátástól, a fontos és lényeges dolgokról? Eszembe jutott Jézus tanítása is a kis hercegről, mint szerepőről: "Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, akkor semmiképpen sem mehettek be a mennyek országába." Itt is valami ilyesmiről van szó. A gyerek meglátja a fontos dolgokat, amik már a felnőttek szeme előtt rejtve van. Valamint a halálról és legfőképpen a barátságról szól ez a kis könyvecske.
A szomorú vége ellenére végig érződik a regény stílusán valami elnéző derű, ami öniróniába is többször áthajlik. Ez nagyon tetszett, hiszen kicsit rokonléleknek érzem általa magam a szerzővel, hiszen rám is jellemző, hogy sokszor kinevetem magam, a hibáimat, csetléseimet és botlásaimat. Úgy tapasztaltam, ezáltal elnézőbbek leszek mások iránt, és talán nem rovom fel azokat a bizonyos szálkákat mások szemében, amikor én gerendán egyensúlyozok. :-)))

2015. június 30., kedd

Mindenmindegy Jakab meg a gazdája

Denis Diderot regénye 8 pontos.
Nagyon szellemes "nem regény". Jakab meséli/né a szerelme történetét, csakhogy az állandóan félbeszakad különböző események miatt. A történet a történetben szerkezet hasonlít az Ezeregyéjszaka meséi stílusához.
Jakab fő életelve, amit bemutat a könyv: Úgyis az történik, ami meg van írva fent.
Lehet, hogy többeket idegesít ez a stílus és regénytípus, de én nagyon jókat szórakoztam rajta.

2015. január 5., hétfő

Sofie világa

Jostein Gaarder regénye a filozófia történetéről 9 pontos. Eredetileg nem listás, mi tettük fel.
 Már nagyon régen el akartam olvasni, mert sokat hallottam róla. Az alcímnek megfelelően végigveszi a filozófia történetét közérthetően.
A kerettörténet is talányos: könyv a könyvben. Ki Sofie és ki az a Hilde? Szereplők hathatnak-e az íróra? Befejezés szerintem azt akarja kifejezni, hogy semmi sem biztos.
Filozófus: aki rácsodálkozik a világra.