A 31. héten (július 29-augusztus 4.) hét könyvet olvastam el:
1. Bodor Panna: Széna Bogi és a kócos szombat
2. Bodor Panna: Széna Bogi és az óriás görögdinnye
3. Tapolczai-Zsuráffszky Lilla: Bartók és a tücsöklagzi
4. Arthur Japin: Casanova menyasszonya
5. Jud Meyrin: Vérbeli detektívek
6. Varga Bea: A siker tintája
7. Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg
Ezen a héten egy 1001-es könyv nyert, ami egy holland szerző műve.
Nagyon passzol a borító a sztorihoz minden szemszögből, és szerintem nagyon szép is. Ez a kötet megerősít abban, hogy érdemes olvasni az 1001 listáról, mert ilyen kincsek lelhetők fel benne. Különben most nagyon nehéz beszerezni, mert hiánycikk, örültem, hogy a Tudásközpontban megtaláltam.
Az író sokat kutathatott Casanova után, mert teljesen hiteles mind a történelmi, mind a személyes háttér. Ezeket olyan kis, látszólagos részletekből is kiderül, ami felett elsőre elsiklana az olvasó, és nincs a szánkba rágva, de amikor az embernek leesik, akkor döbbenten felkiált. Nekem a Rousseau-val való találkozás a vidéken, amikor felfedezi a pályázat kiírását, amivel később híressé vált, egyszerűen zseniális felfedezésem volt.
A könyv legnagyobb üzenete a külsőségek fontossága a világban. Az, hogy mennyire számít, milyen előnyöket jelent a szépség, és az, hogy hiába vagy nagyon értékes ember, ha csúnya vagy, semmi esélyed. Ez persze szomorú, de tény. A főszereplő Lucia igen hamar megtapasztalja ezt.
Ha valami szépet látnak, azt hiszik, ez minden. És elégedettek. Nem néznek mélyebbre. Nem dolgoznak vele. Nem merülnek el benne, így nem is tudják meg soha, mi van a felszín alatt, és a kincs mindörökre rejtve marad. Ezért nem éri meg kívül hordani a kincseidet. Ha a csiszolatlan gyémánt nem lenne olyan csúnya, soha senkinek nem jutott volna eszébe, hogy kettévágja.
128 old.
Tapasztalatom szerint ugyanez vonatkozik a kedvességre. Ha valakinek ez alaptulajdonsága, akkor az mindenki más szemében elrejti minden más tulajdonságát. Ez általában előny, de ugyanez lehet hátrány is, mert nagyon felszínes lehet így a megismerés.
Umberto Econak van egy könyve, ami már régóta birizgálja a fantáziámat, A rútság története. Csak az a gond, hogy szinte aranyáron szerezhető be ma már. Viszont ezt a témát nagyon konzekvensen vezeti végig a történetet. Ehhez kapcsolódik az álarc témája. Izgalmas volt a titokzatosság, az ötlet bevetése és a reakciók rá.
Másik érdekes téma a tudomány és a nők tanulási lehetőségei. Mondjuk Lucia szerencsés helyzetben volt. Nemcsak ismereteket szerzett, hanem gondolkodni is megtanította a mestere.
Olyasmiről beszélni, amit nem értünk, ostobaság, de okos dolog kérdezni róla. A tudomány nem annak a beismerése, hogy nem tudunk semmit? És végső soron, csak olyasmit lehet megtanulni, amit még nem tudunk.
131. old.
Ezt a felfogást végigviszi egész életében.
Természetesen ez alapvetően egy romantikus könyv, hiszen a fókuszban Casanova és Lucia kapcsolata áll. Persze a vége nem olyan, mint amiben reménykedünk, mégis szerintem egy tökéletes lezárás, mert a történet logikus és méltó befejezése.
A szerelem áldása tehát nem szeretve lenni, hanem szeretni!
265 old.
Összességében egy nagyon gondolatébresztő és jó olvasmányélmény volt ez az alig 280 oldal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése